Monaco történelme

jo1

 

Monaco részletes történelme csak a XIII. századtól ismert. 1215. június 10-e jelzi a jövőbeli Hercegség megszületését. Ezen a napon a genovai Ghibellinek – Fulco del Casello vezetésével, aki már akkor felismerte a monacói szikla stratégiai fontosságát, és tudatában volt a kikötő előnyeinek – letelepedettek a területen, és elkezdték építeni az erődöt, aminek alapjain nyugszik a mai Hercegi Palota.

Monaco, kicsiny területe ellenére, fontos történelmi helyszínné vált, ami a következő három évszázadban a Guelphek és Ghibellinek viszályainak, győzelmeinek és vereségeinek helyszíne lett.

jo1

A Guelphek és Ghibellinek háborúja (Giovanni Villani illusztrációja, La Nuova Cronica, forrás: Wikipedia)

A genovai arisztokráciához tartoztak a Guelphek is, egyik kiválóságuk a Grimaldi család volt. A területen folyó versengések és viszályok miatt 1296-ban a Grimaldi családot száműzték Genovából. A család egy kis hadsereggel portyázott a vidéken, és 1297. január 8-án Lanfranco (François) Grimaldi (becenevén a „Ravasz”) vezetésével, ferences rendi szerzeteseknek öltözve, csellel bevették Monaco erődjét. Ez volt az első esemény, ami a Grimaldi névhez fűződik. Ennek emléke megjelenik a Grimaldi címerben, a két oldalon álló szerzetes képében.

A történészek szerint 1301-ben a Grimaldik elvesztették az uralmat a monacói terület felett, és csak 30 év múlva tértek vissza oda. 1331. szeptember 12-én Carlo Grimaldi elfoglalta a monacói sziklát. A történészek őt tartják a Hercegség alapítójának. Carlo megvásárolta Roquebrune és Menton területét is, és azt Monacóhoz csatolta. Ez a területi állapot 1861-ig fennállt.

Monaco egyik legjelentősebb uralkodója II. Honoré volt, aki trónra lépésével egyidőben szövetséget kötött Franciaországgal. Monaco 1612-ben vált Hercegséggé, mikor II. Honoré felvette a hercegi címet. 1641-ben a francia király Péronne-ban megállapodást kötött II. Honoréval, miszerint Franciaország védelmet biztosít Monacónak. Ez a megállapodás megerősítette a Hercegség szuverenitását, elismerte függetlenségét, és támogatta jogait és kiváltságait.

Honore II

II. Honoré, Monaco első hercege (forrás: Wikipedia)

Franciaország egy helyőrséget biztosított Monaco számára, akik a herceg utasításait kellett kövessék. A monacói erőd ekkor spanyol megszállás alatt állt 1524. óta. Néhány hónappal később II. Honoré hercegnek sikerült egy olyan fegyveres hadat létrehoznia, mellyel a spanyolokat kiűzték Monacóból. II. Honoré uralkodása alatt építették fel a Hercegi Palotának nagy részét, például a déli szárnyat, mely ma is nyitva áll a turisták számára. II. Honoré figyelemre méltó gyűjteményt hozott létre palotájában: több, mint 700 festmény a legnagyobb nevű festőktől, fényűző bútorok, értékes faliszőnyegek, rengeteg ezüsttárgy, drága dísztárgyak. II. Honoré 1662-ben halt meg.

I. Antoine hercegnek csak lányai születtek, közülük a legidősebb 1715-ben Jacques de Goyon Matignonhoz ment feleségül, Normandia egyik legillusztrisabb családjából származó fiúhoz, aki rengeteg érdemmel és címmel, valamint nagy vagyonnal rendelkezett. 1731-ben a Grimaldi fiúága megszakadt, így Jacques de Goyon Matignont, felesége halála után, elismerték Monaco hercegének.

 

Jacques_I,_Prince_of_Monaco

Jacques de Goyon Matignon (forrás: Wikipedia)

Az osztrák örökösödési háború idején, 1746-1747-ben Monaco osztrák-szardíniai erők megszállása alatt állt.
1767-ben York hercege, az angol király testvére útban Genova felé, hirtelen megbetegedett és Monacóban kötött ki. Azonnal a Palotába vitték, de minden igyekezet és gyógymód ellenére, néhány nappal később meghalt. Az angol udvar mély háláját fejezte ki III. Honoré akkori hercegnek a segítségéért. A Hercegi Palotában látogatható emlékszobának rendezték be a helyiséget, melyben York hercege meghalt.

Ekkoriban a Hercegség területén jólétben éltek az emberek, annak ellenére, hogy nem volt kiaknázható erőforrásuk a hely szűke miatt. A tengeri kereskedésből és a kikötői adókból szépen virágzott a gazdaság. A herceg rangjainak és címeinek köszönhetően nagy bevételre tett szert. A francia forradalom kitörésével, az 1789. augusztus 4-én elfogadott nyilatkozattal, mely eltörölte a feudális jogokat, a Hercegség szinte minden bevétele megszűnt, így 1795-ben, mikor III. Honoré meghalt, szörnyű szűkösségben volt a családja.

1793-ban Monaco elvesztette függetlenségét, francia csapatok szállták meg. A Grimaldi családot száműzték, a Palota kincseit eladták. A Palotát kórházzá, majd szegények otthonává alakították. A Hercegség ez időre visszavette ősi nevét, a Fort d’Hercule nevet.

A francia megszállás 1814 után szűnt meg, mikor Napóleont száműzték. Monaco kiváltságai és szuverenitásának biztosítása visszatért, ahogy az 1792 előtt volt. 1817-ben Monaco Szardínia fennhatósága alá került, ami kevésbé előnyös helyzetet teremtett, mint a francia védelem alatt. Gazdasági helyzete nagyon leromlott ez idő alatt. V. Honoré uralkodása alatt, 1819-1841-ig folyamatosan a helyzet javításán munkálkodott.

Honore_V_Monaco

V. Honoré

1841-ben, mikor a nőtlen V. Honoré maghalt, testvére, Florestan követte őt a trónon. Florestan herceg, aki az irodalomban és színházban jártas ember volt, nem készült fel a hatalom gyakorlására. Szerencsére felesége nagyon jó üzleti érzékkel rendelkezett. A helyzet javítására tett minden erőfeszítésük ellenére az 1848-as francia forradalom csak még rosszabbat hozott. Roquebrune és Menton kikiáltották függetlenségüket, amit Florestan herceg nem, csak az utána következő III. Charles herceg fogadott el 1861-ben. III. Charles herceg Franciaországnak ajánlotta fel a két város feletti uralmat, cserébe pedig újra megkapta szuverén jogait.

A Hercegség területe így egy huszadára csökkent. A területek elvesztésével a bevételek is csökkentek, ezért III. Charles és anyja, Caroline kitalálták, hogy egy játékházat alapítanak, melynek a neve: Société des Bains de Mer. Két üzletemberre bízták a terv megvalósítását, akik nem jártak eredménnyel. Így került a terv François Blanc-hoz, akit „Monte Carlo bűvészének” neveztek később, és akinek sikerült létrehoznia a játékházat. Később, 1868-ban, mikor a vasút is megépült Nizza és Ventimiglia között, a gazdasági jelzőszámok hihetetlen ütemben növekedni kezdtek. A Casino egyre inkább vonzotta a befektetőket, luxushotelek és gyönyörű épületek sora nőtt ki a földből a környéken. Ezt a negyedet 1866-ban, III. Charles tiszteletére Monte Carlo-nak nevezték el. III. Charles 1889-ben halt meg.

Prince_Albert_I_statue

I. Albert, a “tudós herceg” – az Oceanográfiai Intézet megalapítója (forrás: Wikipedia)

I. Albert a Tudományos Akadémia tagja lett, neve híressé vált kutatásai nyomán az oceanográfia és a paleontológia területén.

Megalapította az Oceanográfiai Intézményt, melynek része egy múzeum is, illetve neki köszönhető az Opera létrehozása is.

Az ország első alkotmánya 1911-ben született, I. Albert uralkodása idején.

III. Rainier a II. világháborúban a francia seregben szolgált, kiérdemelte a Háborús Kereszt érdemrendet. 1947-ben megkapta a Becsületrend Keresztet.

A versailles-i szerződés kiegészítéseként a franciák védnökséget vállaltak Monaco felett. III. Rainier 1949-ben követte apját, II. Louis herceget a trónon.

 

Princess_Grace_and_Prince_Rainier_III

III. Rainer és Grace Kelly (forrás: Wikipedia)

1956-ban Rainier herceg feleségül vette az amerikai filmsztárt, Grace Kellyt. Az 1962-es alkotmány nyomán eltörölték a halálbüntetést, szavazati jogot biztosítanak a nőknek, és életre hívták az alapvető szabadságjogokat biztosító Legfelső Bíróságot.

1993-ban Monaco az ENSZ teljes jogú tagja lett.

2002-ben Monaco és Franciaország között szerződés jött létre, mely szerint, ha a monacói trónnak nincs örököse, a Hercegség önálló állam marad, és nem válik Franciaország részévé (ahogy az a korábbi szerződésekben volt).

 

 

 

The_Prince_and_Princess_of_Monaco

II. Albert és Charlene hercegnő (forrás: Wikipedia)

III. Rainier 56 évig tartó uralkodása alatt Monaco elérte politikai, gazdasági és szociális függetlenségét és stabilitását, idilli, jóléti állammá vált, mely nemzetközi pénzügyi, üzleti, kulturális és sportközpont, valamint luxus turisztikai célpont lett.

2005. április 6-án halt meg, fia, Albert herceg követte a trónon, II. Albert néven.

Albert herceg 2010. június 23-án jegyezte el a dél-afrikai származású Charlene Wittstock-ot,  esküvőjükre 2011. július 1-én került sor.

2014. december 10-én megszülettek az ikrek: Gabriella és Jakab.